Agrár-kárenyhítési hozzájárulás - 2015
A veszélyközösségi elven működő, nem biztosítási alapú agrár-kárenyhítési rendszerben bekövetkezett változásokat a 2014. évi LV. törvény a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény tartalmazza. Az új törvény több helyen szövegpontosítással él, fogalmakat határoz meg, egyértelműsít. Az agrár-kárebyhítési törvény meghatározza az átlaghozam fogalmát. Az átlaghozamot a termelő saját hozamadata hiányában alkalmazandó, az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium internetes honlapján közzétett közleményben, adott növénykultúrára és adott évre vonatkozóan meghatározott megyei – ennek hiányában országos – átlagos hozamadat. A törvény pontosan meghatározza a káresemények fogalmát is.
Elemi káresemény: az üzemi szinten, a növénykultúrában 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó aszálykár, belvízkár, felhőszakadáskár, jégesőkár, mezőgazdasági árvízkár, tavaszi fagykár, téli fagykár vagy viharkár.
Mezőgazdasági káresemény: a mezőgazdasági termelő használatában lévő termőföldön a káreseménnyel érintett területen a termesztett növénykultúra 30%-ot meghaladó mértékű várható hozamcsökkenését okozó aszálykár, belvízkár, felhőszakadáskár, jégesőkár, mezőgazdasági árvízkár, tavaszi fagykár, téli fagykár vagy viharkár;
Referenciahozam: a referencia-időszak hozamának – ideértve szükség esetén az átlaghozamot is – számtani átlaga;
A törvény meghatározza azt is, hogy az üzleti, vagy nonprofit elven működő mezőgazdasági biztosítások díjának támogatására a következő pénzforrások használhatóak fel:
- az állam által évenként a központi költségvetésből nyújtott támogatás,
- az EMGA-ból, valamint az EMVA-ból nyújtott támogatás.
A törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő akkor jogosult kárenyhítő juttatásra, ha
- a termőföld az egységes kérelem benyújtásakor, a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor is a használatában volt,
- a használatában levő termőföldön bekövetkezett mezőgazdasági káreseményt az erre a célra létrehozott elektronikus felületen bejelentette (hatályos 2014. november 1-től),
- elemi káreseményt szenvedett el,
- 30%-ot meghaladó mértékű üzemi szintű hozamérték-csökkenést szenvedett el,
- az agrárkár-megállapító szerv az elemi káresemény tényét, valamint az előző pontban leírtakat döntéssel igazolta,
- a kárenyhítő juttatás megállapítása iránti kérelmet tárgyév november 30-áig az erre a célra létrehozott elektronikus felületen benyújtotta,
- a kárenyhítési hozzájárulást határidőben és maradéktalanul megfizette, és
- a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor az elemi káreseményen alapuló okon kívüli okból nem minősül nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak. (kivéve mezőgazdasági árvízkár).
Az is pontosításra került, hogy az üzemi szintű referenciahozam-értékének legalább felére kiterjedően köttetendő mezőgazdasági biztosítás az adott kárenyhítési évre vonatkozzon.
A módosítással meghatározásra került, hogy a mezőgazdasági káresemények által okozott veszteség ellentételezésére vonatkozó 80%-os mérték szerinti kárenyhítő juttatás mértékébe bele kell számítani az ugyanazon elszámolható költségek tekintetében megállapított, bármely egyéb – állami vagy uniós társfinanszírozású – támogatást és a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben szereplő káresemény után a biztosító által kifizetett kártérítési összeget is. A kárenyhítő juttatás fentiek szerinti összeg megállapítása során a termelő hozamérték-csökkenését az elemi káresemény bekövetkeztéből adódóan fel nem merült költség értékével mérsékelni kell.
A törvény közzététele után megjelent a 27/2014. (XI. 25.) FM rendelete is a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről.
A rendelet meghatározza a kárenyhítési év fogalmát, amely a november 1-jétől tárgyév október 31-ig tartó időszak.
A 2015. évi kárenyhítési év vonatkozásában a kárbejelentésekről e rendelet hatálybalépése előtt kiállított hatósági bizonyítványokat is figyelembe kell venni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben.
E rendelet megjelenésével hatályát veszti a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 21/2012. (III. 9.) VM rendelet.
Együttműködő partnereink
